Kánya Község története - Kánya Község Hivatalos Honlapja

Hírek

2011-05-18 21:39

Ekkor indult honlapunk

Kellemes böngészést kívánunk!

Kánya Község története

   Kánya már az első Árpádházi királyok idején lakott hely volt, 1057-ben keltezték azt az adománylevelet, melyben Kányát Mór pécsi püspöknek adományozta Radó nádor. 1107 körül került a dömösi prépostság tulajdonába, Álmos hercegnek, Vak Béla király atyjának adományaként. 1250 körül Ompudnak nyolc por tája volt Kányán. Az 1330-as évek elején már templommal rendelkezett, melyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. Ez a templom a mai temet dél-keleti sarkánál állhatott. 1309-ben birtokosai között találjuk Fülöpöt,- Ompud fiát,- akit itteni birtokai után Kányai Fülöpnek is neveztek. Kányai Fülöp h embere volt Károly Róbertnek, elkísérte t, 1319-ben a szerb király, Miluten ellen vívott csatájában. Fülöp (említik Hédervári/Tamási Fülöpként is) a tamási vár kapitánya volt. Halála után az általa épített, tamási várhoz tartozó, remetei (Borskérnek is nevezett) templomban temették el. Mivel Fülöp fiú utód nélkül hunyt el, egy 1358-ban keltezett ítéletlevél szerint birtokai Ozorai Sándor- ra, leányunokája férjére szálltak. 1348-ban a Héderváriak kezére került a község. A pápai adókönyvek 1333-34-ig egy István, 1335-ben pedig egy Benedek nevű papjáról tesznek említést.

    A Hédervári család levéltárában több említést is találhatunk a községről. 1443-ban két Kánya nevű település is szerepel benne; Olasz- és Magyarkánya. Ezek a falvak a mai Pusztatetőnek nevezett dűlő mentén feküdtek; a mai Táncsics tér és a Csapás dűlőút között. A település neve utal arra, hogy a kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező dömösi prépostság Olaszország- ból, a szőlő művelésére, vincelléreket telepített le. 1531-ben Hédervári Ferenc végrendeletében találkozhatunk ismét a település nevével, amikor végrendeletében Nagy Balázs féle szőlőjét és Aranyos szőlő birtokait feleségére Rokonoki Dorottyára hagyja. Kánya ekkor már mezőváros (oppidium) volt, hírét szőlőskertjeinek és jó borának köszönhette. 1544-ben foglalták el a törökök a községet. A török időkben 15 házzal vették fel az 1573-74 évi adólajstromba. A XVI. században többen is nyertek részbirtokot a községben. A krónikák Hédervári Ferenc mellett, Nádasdy Tamásról, Orosztonyi Péterről, Perneszy Farkasról és Henyei Miklósról tesznek említést. A Hédervári családot az udvar átmenetileg megfosztja kányai birtokaitól egy török elleni csatában elszenvedett vereség miatt, később azonban,- 1658-ban,- birtokaikat ismét visszakapják. 1686-ban véget ér a török uralom, Kánya ismét a tamási vár fennhatósága alá került.

 

* Somogy megyei Kézikönyv CEBA Kiadó 1998
Papp István:Tamási járás évszázadai Tamási Önkormányzat kiadványa 2000
Giay Béla tanító kézirat 1854-b l Kánya és Népének története

 

   1715-ben az országos összeírás Kányát 19 telkes 3 kisházas településként említi. A hódoltság után, 1689-ben tért át a la- kosság a katolikus hitre, elsősorban az andocsi jezsuitáknak köszönhetően. A Rákóczi szabadságharc idején ismét elpusztult települést, új földesura Viczay Ádám azonban újratelepítette a Sopron megyei Kapuvár és Vitnyéd környékéről. A vallási tü- relmetlenség idején, 1711-ben, Tengődről több református is idemenekült, akik csak később 1748-ban hagyták el kányát és költöztek vissza. 1735-ben nagyobb szőlőtelepítésre került sor, amikor a község új földbirtokosa, Kenesey István engedélyt adott a csepögei és remetei szőlőhegyek betelepítésére. 1753-ban Kányának már 470 lakosa volt. Az akkori falu, a maitól dél- nyugatra feküdt, temploma fából épült, erről az 1729-es látogatás (visita) tesz említést, mint fából épült, tető nélküli, sárazatlan istentiszteleti helyről. 1935. évi látogatási jegyzőkönyv azonban már új állapotokról adott hírt: templomát, melyet Szent Miklós tiszteletére emeltek, kívül-belül sárral tapasztották, náddal fedték és falait kívül-belül meszelték.

    Mai templomát gróf Viczay Jóbné építtette fel 1754-ben, mai tornya azonban csak később, 1828-34 között készült el. A te- lepülésnek már igen régóta volt saját iskolája. Azt, hogy ez pontosan mikor épült fel pontosan nem tudjuk. A mai emeletes is- kola (tanoda) 1884-ben készült el. A plébánia épülete 1850-ben épült fel, a régi plébánia helyén. 1789-ben a helyi egyházköz- ség káplánt kapott, majd 1812-ben templomát plébánia rangra emelték. A kiegyezés idején épült fel a Csöpögő pataki vízima- lom, melyet később gőzmalommá fejlesztettek.

    Az I.Világháború súlyos áldozatokkal járt, 44-en haltak hősi halált a község férfi lakósai közül. Síremlékeik a községi teme- tőben megtalálható. A Nagyatádi-féle földreform idején Kilátó-pusztán szándékoztak földet osztani a hadiözvegyeknek és szegényparasztoknak, akik azonban a rossz, nehezen művelhet földeket nem fogadták el.

    A községháza 1925-ben, az orvosi rendelő 1927-ben épült fel. 1936-ban elkészült a bedegkéri és a tengődi makadámút, majd kiépült a tabi közút is. Ezzel jelentősen javultak a település gazdasági lehetőségei, terményeit ki tudta szállítani távolabbi piacok felé.

    A tornyi Schlosberger család 1938-ban felparcellázta és értékesítette Remetepusztán lévő birtokait, ezzel több család is földhöz jutott.

    A II. Világháború után alakult meg az első termelőszövetkezeti csoport, melyet 1956-ig még több követett. Kánya 1949-ig Tolna megyéhez tartozott, közigazgatási átszervezését követően a tabi járás részévé vált. A közös tanácsok szervezésének idején Kánya, Somogyegres, Bedegkér és Tengőd településekkel alkotott közös tanácsot, melynek székhelye lett. 1974-ben a termelőszövetkezeteket is összevonták. 1980-ban a Kányai községi közös tanács megszűnt és beolvadt a Tabi Községi Kö- zös Tanácsba.