Régészeti örökségeink

   A településen egy országosan védett műemlék található: Római katolikus templom, a Kossuth u. 152. szám alatt (463 hrsz.), Törzsszám: 4624, Bírságkategória: III.

   A XVIII. század második felében (1754) épült késő barokk templom és annak ugyancsak e korból származó belső berendezése (fő- és mellékoltára, a szószék) kiemelt építészeti értéket képvisel.

   A régészeti lelőhelyekben a település igen gazdag. Kánya közigazgatási területén külön rendeletben meghatározott védett, illetve fokozottan védett régészeti lelőhely azonban nincs. Az előzetes régészeti szakvélemény szerint a településen 10 régészeti lelőhely található.

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

(Régészeti lelőhely: az a földrajzilag egyértelműen meghatározható terület, melyen a régészeti örökség elemei elsődleges összefüggéseikben találhatók, és amelyet a Hivatal nyilvántartásba vett. Idézet a 2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított 2001 évi LXIV törvényből).

1. Kis-malom-dűlő 021/4,020,012/23 hrsz.: Őskori péceli kultúrára és bronzkori telepre utaló nyomok
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/1381,I/16/2)

   A belterülettől délre, a Kánya ér partján, a Derék-útnak nevezett dűlő út mentén található a Kis-malom dűlő és a Berki-kúti dűlő. A terület régészeti értékeiről először Giay Béla, a helyi iskola igazgatója készített részletes leírást, mely megtalálható a Rippl Rónai Múzeum adattárában I/16/2 szám alatt. 1999 március 15.-én Németh Péter régész járta be a területet, ahol nagy kiterjedés őskori (péceli kultúra, bronz kori) telepet azonosított. A korra jellemző cserép, edénytöredék került el.

2. Bati dűlő 021/4 hrsz.: Bronzkori lelőhely (itt találták meg a Tolna Megyei Múzeumban őrzött kocsi urnát).
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/2)

   Ez a terület igen közel fekszik az előzőhöz, attól 80-100 m-re van. Erről a területről került el a bronzkori kocsi-urna. A terület régészeti helyszínelését 1936-ban a Tolna Megyei Múzeum régésze, Dr. Csalog József (korábban Csalogovits) végezte. A különleges lelet megtalálható a község címerében is.

„A kocsi-urna teljes egészében feketére égetett, felületén fényezett anyag. Belseje sima, pereme 3 párhuzamosan futó barázdával…. Magassága kerekeken állva 22,8 cm. Szájátmérője 39 cm. A kerekek négyküllősek, tengelyek fából lehettek…. A kocsi-urna kétségtelenül hullaégetéses sír emberi hamvait tartalmazó lelet. A túlvilágra való utazás gondolatát fejezi ki.”
Idézet Giay Béla 1954 évi leírásából

3. Remetei dűlő 0136,0140,0107/2 hrsz.: Avar kori temetkezési hely.
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/2)

   1938-ban a Tolna Megyei Múzeum régésze (Csalog József), bevonva a Magyar Nemzeti Múzeum népvándorlás-kori szakrégészét (Fettich Nándort) vaskori temető területét azonosította. A feltárt sírból ember és ló csontváza, lószerszámok díszítésére szolgáló kör alakú bronzlemezek kerültek elő. A heteken át tartó ásatás során több mint 100 sír tartalma került elő. Az ásatás körülményeit a helyi iskola igazgatója jegyezte fel.

4. Berki-kúti dűlő 012/25 hrsz.: Őskori (péceli kultúra és bronzkori?) telep nyomai
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/2, 1.381)

   Az ún. Derék úttól keletre fekvő terület, közeli a tengődi határhoz. Nagy kiterjedés őskori ( péceli kultúra és bronzkori?) telep nyomait találta 1999-ben Németh Péter régész (cserepek mellett patics is található).

5. Temető területe 0179/5 hrsz.: Középkori egyház helye
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/7, 988)

   Középkori templom helye. 1332-35-ben már plébánia állt ezen a helyen, melynek legvalószínűbb helye a temető dél-keleti sarka.

6. Iskolakert 469/1 hrsz.: Római kori fejsze került elő

   Az iskola a települést keresztező főutak találkozásánál fekszik, ennek udvarán történt építkezés során került elő a római korból származó fejsze.

7. Remete puszta 0100 hrsz. Őskori szakóca került elő a területről
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/2)

   Remete puszta a közigazgatási terület nyugati részén, a bedegkéri út mellett fekszik. A település történetéből ismert, hogy ez a hely volt Kánya egyik legrégebb óta lakott helye. Közelében voltak, a már Bedegkér közigazgatási területéhez csatolt középkori falvak; Kiskánya és Borskér települések. A lelőhelyről őskori szakóca került elő.

8.Vaskapu dűlő és a Kánya ér menti terület 025,027,029/1,025/2,025/3, 025/5,025/6, 026, 029/2 hrsz.:
Őskori telep, fejsze, kutya idol, bronz tű került elő.
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/2)

   Ez a terület a belterülettől délre, a 65142 számú országos közút déli oldalától kezdődik és déli irányba a Kánya ér mellett folytatódik, megközelítően 900 m hosszban, az egykori vízimalom területe alatt ér véget. Az innen előkerült régészeti leletekről Giay Bála igazgató leírásából tudunk. A Vaskapu-dűlő út mentén feltételezhetően a bádeni kultúrára utaló edénycserepek, egy hosszabb bronz tű, egy kő gömb darab, különböző állati csontmaradványok és két kisebb gyermek-koponya került elő. A terület déli részén vázaszerű edénykét, egy díszített kutya idol hátsó részét találták.

9. Kertföldi dűlő 1005-1023 hrsz.: Közép- és Árpádkori település-nyomok
(Rippl-Rónai Múzeum régészeti adattár I/16/2)

   A belterülettől dél-nyugatra, a zártkerti területen helyezkedik el, az előző területtől északra. A helyi hagyomány szerint itt lehetettek az egykori, Olasz- és Magyarkánya néven ismert falvak.

10. Várdombi dűlő 0195/2 hrsz. Honfoglaláskori, avar kori temetkezési hely
(Rippl-Rónai Múzeum régés zeti adattár I/16/2)

   A terület a település belterületét l 400 m távolságra, nyugatra, a jelenlegi községi temető területétől északra található. Giay Béla a kányai határ régészeti emlékeiről írt beszámolója e helyütt egy avar, illetve honfoglalás kori temető lehetőségét jelzi.

   A dokumentált régészeti lel helyek leírását a Somogy Megyei Múzeum régészeti adattárában fellelhető nyilvántartások, az ásatásokról készült publikációk, utijelentések és Giay Béla iskolaigazgató leírásának felhasználásával, a helyszín ismeretében állítottuk össze.